A TMA pályázatai

Skanzen - tanulmányút

2023. március 29-én tanulmányúton vettek részt az NTP-INNOV-22-0032. sz. pályázat megvalósítói. Szentendrén jártak a diákok, Skanzen látogatáson, ahol kettő múzeumpedagógiai foglalkozáson - Játékvilág, Ráhel, János, Jákob és a színésznő - is részt vettek. 

A foglalkozáson a növendékek megismerkedtek régi gyermekjátékokkal, szerepjátékokkal, a régi vándorszínészek lehetőségeivel. A foglalkozás része volt egy improvizáció szerepjáték is, melyben a program résztvevői saját maguk is eljátszhatták a régi színészi életet, beleélhették magukat a paraszti társadalom mindennapi és ünnepnapi életébe. 

Rock múzeum- tanulmányút

2023. május 23.-án délelőtt a hangtechnika csoport megtekintette a budapesti Rock múzeumot, ahol a diákok Hermann János hangtechnika mesterrel együtt tekintették meg a hangosítás múltját és fejlődését napjainkig.

Pannonhalma - Sokorópátka tanulmányút

Tehetséggazdagító és csapatépítő program keretében 2023. június 6-án kirándulás volt Pannonhalma és Sokorópátka helyszínre. Pannonhalmán a diákok szervezett vezetés programon vettek részt, ahol az épület együttes bemutatásán túl a múltbeli és jelenlegi egyházi oktatás jelentőségeiről, feladatairól is szó esett. Sokorópátkán egy csodálatos természeti közegben, különböző játékos, ügyességi feladatokat oldottak meg a diákok, majd beszélgetés volt az egyéves munka tapasztalatairól.

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról - élményalapú komplex tehetséggondozó program

NTP-INNOV-22-0032

A program végén bemutattuk Déry Tibor – Pós Sándor - Presser Gábor – Adamis Anna: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című művét, mely két művészeti ág - jazz, moderntánc - és a hangtechnika foglalkozás növendékeinek közös produkciója volt. melyet Pap Katalin színművésznő rendezői segítségével állítottunk színpadra.

A hangtechnika csoporttal való együttműködésnek köszönhetően az előadást növendékekből álló technikai stáb segítette: részt vettek a hang- és fénytechnika beállításában, a mikroportok felszerelésében, jelen voltak a részpróbákon, főpróbán és az előadáson is. Ilyen együttműködés eredményeként egy komplex, fény- és hangtechnikai eszközökkel megtámogatott zenés-táncos színpadi mű születhetett meg.

                               CSSP-NEPZENE-2022-0141 - Pomázia Együttes

Nagy öröm, hogy mindkét kamarazenei csoport is aktív volt az elmúlt időszakban. Az egyik tamburazenekar a másik népi furulya kamaraegyüttes, amely a Pomázia Népi Kamaraegyüttes néven szerepel a város különböző rendezvényein.

Október 29. pomázi szerb templom 300 éves fennállásának emlékére meg rendezett ünnepség, fellépett a Pomázia Tamburaegyüttes

Dec 12. karácsonyi koncert

Február 9. Közös Népzenei Óra

Márc. 23. TWMI napok népzenész tanárok és tanítványok közös koncertje.

Április. 24. Országos Kalászi Tamburás Találkozón való részvétel, kurzus majd közös koncert a nap végén a többi résztvevővel.


Május 5. Szentendre térségének népdal versenyén Almási Levente és György Nimród ezüst helyezést ért el, népi hangszer kategóriában.

Május 17. Tambura kurzus Csonka Balázzsal, 

Május 31. Furulyás kurzus Bolya Dániellel, 

Június 9. PMHK A szakkör Kiállítást megnyitja a Pomázia Népzenei kamaracsoportja.

Június 24. Bólyai Nemzetközi Díjátadó gálán a zenei összekötő részeket a Pomázia Népzenei kamaracsoport adja elő.


A Kurzusok , népzenei előadó meghívása

Nagyon fontos a hiteles előadó meghívása. Olyan előadó aki egy tájegység hangszeres zenéjében elmerült és mély tisztelettel viszonyul a hagyományos népzenei repertoárhoz és stílushoz. Őszinte érdeklődést mutat a hagyományos dalok, dallamok és hangszerek iránt és igyekszik azt az eredeti formában és stílusban megtartani miközben kutatva a népzenét valódi érzelmeket és élményeket közvetít a közönség felé és képes kapcsolatot teremteni a hallgatókkal a hagyományos zene által.

Csonka Balázs

Balázs a Népművészet Ifjú Mestere, vajdasági származású tamburás és harmonikás. A dálvidéki tamburamuzsikáról tartott kurzust főleg azokat az élményeket mesélte és olyan dallamokat tanított amelyek az ő életetét is meghatározták. A tamburát először a lokális közösségben használta majd előadóművészi szintre emelte és elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszakát. Hiteles népzenei előadó, és elmélyült tudással rendelkezik tájegységének népzenei hagyományairól, dalokról, dallamokról és a helyi hangszerekről. Már fiatalként időt és energiát fordított a kutatásra, hogy megismerje a környezetében élő tamburásokat, annak hagyományos népzenei repertoárját, és megértse annak eredetét, kontextusát és jelentőségét.

A kurzuson minden 15 évnél fiatalabb pomázi tamburás részt vett. A dallamok szerekezeti felépítését, hangsorokat, az adott tájegységre jellemző "pergetéseket" tanulták. A tanulók élményként nyilatkoztak róla és szívesen részt vennének egy következő kurzuson.


Médiajelenlét

Reklám és PR tevékenységben főleg a helyi social média csoportokra koncentrálunk. Ezek a csoportok a helyi hagyományőrzők, A Kevély Táncegyüttes, Opanke Hagyományőrző Egyesület, a pomázi művészeti szervezetek. A Teleki-Wattay Művészeti Iskola célközönsége egy biztos bázist nyújt, ezen kívül az egyházi közösségek, általános iskolai közösségek, Magyarvár Tábor is a figyelmünk középpontjában van. Megjelentetetünk nyilatkozatokat, fellépések felvételeit, alkalomszerű helyi rendezvények anyagait az online Pomáz tévében. Tervek közt szerepel az országos ismertség elérése, és ehhez nagyban hozzájárul a megfelelő médiajelenlét.

A pomázi népi fúvós és tamburás mérföldkövek

A pályázatban leírt szakmai, - hasznosulás és tervek tükrében a következő mondható: Sikerült valós élményeken keresztül a népi fúvós és tamburás tanulókat olyan életre szóló élményben részesíteni, amely mérföldkő lehet a népzenei nevelésükben és a népzenéhez való viszonyulásukban. A gyermekek a saját befektetett munkájuk alapján élhették át egyénileg és közösségben a hagyományos zenéhez való érzelmi kötödésük erősödését. A pomázi életben való többrétegű kulturális beágyazottság alapján tánccsoportok (Kevély, Opanke ), zeneiskola (TWMI) , és a környékben fellelhető népzenei rendezvények eseményeken való állandó jelenlét révén a gyermekek konszenzus alapú megerősítést kapnak arról, hogy a népzene a népi hangszereken való tudás, ma is az esztétikai önkifejezés lehetőségét nyújtja. A gyermekek kisiskolás kora, amely az önkép kialakulásának korszakában jót tesz, ha több ember vagy forrás megerősíti ugyanazt az információt számára ami növeli annak hitelességét megbízhatóságát. A népzene terén különösen nagy kárt szenved a közösség amikor értéktelen tömegkultúra termékeit kapja szűretlenül.

A szülők részére is részben nyitott népzenei kurzus célja egyfajta "nyitott műhely" melyben tanuló és szülő is megkaphatja, érezheti azt a lelki hangoltságot amelyben lassan elkezd működni városi környezetben az a folyamat amelyre a táncházmozgalom erősödése óta igen sok pozitív példa van. Ez most Pomázon is lendületet kapott e népzenei oktatási célú támogatás alapján. A kérdés mindig az, hogy a hagyományos kulturális értékek éltetésére mennyire vagyunk képesek megtalálni az utat a napjainkban.


Tamburák beszerzése

Gulyás László által készített prímtambura került beszerzésre a támogatás segítségével. ( E- prím) Ez a mesterhangszer nagyban hozzájárult a pomázia népzenei kamarazenekar hangzásának tökéletesítésében. A hangszert szaktanári dicséretben részesült tanuló használja ez ösztönzőerő, a hangzás és szólójátékának fejlődésében.

A havonta tartott közös népzenei órák megvalósulása Kacsó Hanga Borbálával, Soós Csabával, Németh Andrással. Az órák ennek tanulságai:

A tanulók teljesítménye: szempontjából a kamarazene, az együttzenélés képességének fejlesztésére fektettük a hangsúlyt. A három különböző hangszeres osztályban létrejött kamaraformációk: népi furulyaegyüttes- koboz – dob (hagyományos moldvai hangszerelés ) tamburazenekar: prímtambura – brácstambura, bőgő.

Klarinét: Klarinét – tekerő (délalföldi hagyományos hangszerelés) ,Hegedű – brácsa

A hangszeres tanulás fő szervező módszere az énekek megtanulása majd a hangszeren való eljátszása volt, majd a hangszerek közti hangolásbéli különbségek észlelése, megoldása.

Tanulók fejlődése: Akik egy tánccsoportba járnak vagy egy osztályba azok motiválólag hatottak egymásra. Volt olyan tanuló ahol a kapcsolódás a társakhoz eleve nehezebb, jobban kívül van a közösségen. Ebben az esetben más módszert kellett választani a tanulásra való ösztönzésre. Összességében javult a hangszer és kéztartás, a tamburásoknál az álló játék. Furulyásoknál a fölső regiszterben való játék. Mindhárom osztályban a repertoárismeret mélyítésével jobban megjelentek a tájegységre jellemző jegyek a hangszeres játékban.

A tanulók viselkedése: A tanév során megrendezett közös órák és ezen zenei szituációk érzékelhetően fejlesztették a gyermekek szociális érzékét, kulturális ismereteket szereztek, a türelmet, a helyzetek felismerését és megoldását gyakorlatban tapasztalhatták és ezeket tanári segítséggel maguk oldhatták meg.

Bolya Dániel

Innovatív zenetanár aki kezdetben a támogató családi légkör által indult el a népzene tanulmányozásában, később mély ismeretekere tett szert a magyar népi furlyajátékban és aktívan jelen van a népzenei életben, szólistaként , tanérként és a népzene megfelelő kutatási területein. A népi furulya építésében egyedi innovációval ált elő, egy különleges 3D nyomtatással készült síp és fa alsó rész hibriddel könnyen gyártható és terjeszthető tanulóknak ideális tiszta és könnyen megszólaltatható furlyával ajándékozta meg a tanulni vágyókat.

2023. Május 31.-én megtartott kurzusában elméleti előadást tartott a magyar furulyatípusokról, kitért az európai típusokra, a gyermekek megismerhették ezeknek a sípoknak a fúvási technikáit, hangzásukat, célkitűzése szerint képessé tette azokat megkülönböztetni, illetve példadallamokat tanított a jelenlevőknek gyűjtések felvételeit melléklve, hogy a kurzus anyagát otthon is hallgatni tudják. A közös zenélés eredményeként sokak kerületek közelebb a hagyományos zeneiséghez dallamok megtanulásán és gyakorlásán keresztül. Illetve megismerték a népzenetudósok által megalkotott rendszerezési elvek egy részét, azt, hogy hogyan lehet jól használni a népzenei gyűjteményeket. Azt is figyelemmel kísérhették, mi a közös és mi az eltérő a furulyás tájegységeknél, azon gondolkodásban amiből a hagyományos dallamformálás kiindul. A furulyák készítésének hagyományos módjairól is információkat adott Dániel az ottlévőknek. A népi kultúrában kódolt kreativitás élő tanúi lehettek a jelenlevők akik felépített gyakorlatok alapján, dallam, díszítés variáció, improvizáció alapjait tanulhatták.


Győri tanulmányút:

A programban részvevő tehetséges fiatalok Győrben a RÉV SZÍNHÁZ elődásán vettek részt. Az Irina című előadás a nagy drámaíró, Csehov világát idézte és izgalmasan, játékosan, sok humorral és rendkívül kevés eszközzel jelenítették meg három férfi viszonyát egy titokzatos nőhöz. A diákok közül még sokan nem találkoztak ilyen formanyelvű kísérletező előadással, nagy szakmai inspirációt jelentett nekik. Külön öröm volt számukra, hogy az előadás után kötetlenül beszélgethettek az alkotókkal, köztük a technikussal is, így nemcsak a drámás, hanem a hangtechnikát tanuló növendékeink is feltehették kérdéseiket, tanulhattak az alkotóktól.


Kecskeméti tanulmányút

A diákok csapatépítő tréning keretében meglátogatták a Leskowsky Hangszergyűjteményt, a Kecskeméti rajzfilmstúdiót, ismerkedtek Kodály Zoltán szülőhelyével Kecskemét városával.

A színjáték foglalkozásokon,  a hangtechnika órákon, a színművésszel való találkozások alatt a tehetséggondozásban résztvevő fiatalok élményszerűen tapasztalhatták meg a művészetek komplexitását.


HangSzín - élményalapú komplex tehetséggondozó program NTP-INNOV-21-0119

A pályázat célja Shakespeare Szentivánéji álom című művének feldolgozása, színpadra állítása, bemutatása volt, melyben a fiatalok saját ötleteit beépítve készültek a jelenetek, illetve az előadáshoz készülő díszletek, jelmezek és élőzene is a részt vevő diákok javaslatai alapján alakult ki. Az előadást a komplex tehetséggondozás módszereivel és eszközeivel valósítottuk meg: a tehetséges tanulók közös alkotáson keresztül több művészeti ágba (zene, színművészet) is belekóstolhattak, ezáltal fejlődtek a zenei, interperszonális és vizuális készségeik.

A program megtanította a digitális eszközrendszer szükséges, de elégséges használatát. A gyakorlatok során az alkalmazott berendezéseket úgy integráltuk alkotói és előadói folyamatba, hogy azok a diák képességeinek feltárását és fejlesztését szolgálják, meghagyva a tehetség szuverenitását, és az emberi minőséget. A megszülető produkciókat így a valódi értékek, és nem a technikai attrakciók jellemezték.



HangSzín - digitális élményalapú komplex tehetséggondozó program NTP-MŰV-20-0070

A diákok olyan elméleti és gyakorlati tudást szereztek az órák alatt, amelyek saját hangszeres tanulmányaikat is elősegítik, elmélyítik. Felvételt készítettek a próbákról, amiket később kielemztek, értékeltek.

A tehetséges színjáték szakos tanulók megismerték azokat a színpadtechnikai eszközök működését és használatát, melyeket az előadások alatt használtak. A program folyamán megismerték és megtanulták a digitális eszközrendszer szükséges, de elégséges használatát. A gyakorlatok során az alkalmazott berendezéseket úgy integráltuk alkotói és előadói folyamatba, hogy azok a diák képességeinek feltárását és fejlesztését szolgálták, meghagyva a tehetség szuverenitását, és az emberi minőséget. A megszülető produkciókat így a valódi értékek, és nem a technikai attrakciók jellemezték.

A tanulmányutakon szerzett tapasztalatokat az órákon tanári segítséggel megbeszélték, kielemezték.

"A színpad világa" címmel Pap Katalin, Papucsek Vilmos színművészek tartottak előadást a színész mesterség szépségeiről, kihívásairól, nehézségeiról.

"A kulisszák mögött" címmel Pocsai Krisztina jazzének művész beszélt a betanításról, az Megasztár válogatók utáni énekes betanításokról, a hangosítás fontosságáról.

Álmunk a közös alkotás - komplex tehetséggondozás NTP-MŰV-19-0090

Célunk egy önálló színdarab létrehozása volt, melynek szövegét és zenéjét is részt vevő fiatalok írják. A komplex tehetséggondozásnak megfelelően a részt vevő tehetséges tanulók a közös alkotáson keresztül több művészeti ágba (zene, dráma) is belekóstolhattak, díszletek, jelmezek és élőzene is a részt vevő diákok javaslatai alapján alakult ki.

A programba bevont célcsoport a Teleki Wattay Művészeti Iskola Kiválóra Akkreditált Kistérségi Tehetségpont látókörébe került tehetséges tanulók (11 fő), tehetségígéretes tanulók (5 fő), kiemelten tehetséges diákok (4 fő). Életkoruk 15-26 év között volt

A gimnazista diákok mellett a felsőoktatásban tanulók is részt vettek a programban, a különböző korú fiatalok inspirálóan hatottak egymásra, a kreatív közös munka során elősegítették egymás fejlődését.

Mindenki a maga tehetségének megfelelő művészeti területen kapcsolódhatott be a közös alkotófolyamatba és a diákok mindannyian részt vettek a zene és a drámai szöveg kitalálásában, színre vitelében.

Az előadás élőzenével valósult meg, melyet a megvalósításba bevont tanulókból alakított zenekar adott elő.

- Családi napként 2019 december 7-én egy improvizációs estet tartottunk, ahol a szereplők mellett az érdeklődő barátok és családtagok is belekóstolhattak a dráma világába.

- A drámaórák és a zenei foglalkozások 2019 szeptember végétől 2020 márciusig, majd a járványhelyzet miatti korlátozások után 2020 augusztus elejétől augusztus végéig zajlottak, egy az iskolában tartott napközis tábor beiktatásával, ahol felújítottuk a darabot. A munkafolyamatot végig egy kisfilmben dokumentáltuk, melyet a mellékletben is megtalálhatnak.

- A színész workshop helyett egy táncos tréning valósult meg, profi táncművész vezetésével, ezt szintén augusztusban tartottuk.

- Az előadás végül augusztus 22-én és 23-án valósult meg, a bemutatóról DVD felvétel is készült.

- Színház látogatásként a KÁVA Műhely Peer Gynt előadását néztük meg október elején.

- Múzeumba is szintén október elején mentünk, a szentendrei Ferenczy Múzeum kortárs képzőművészeti kiállítására, melynek keretében egy a kortárs művészet iránt érzékenyítő múzeumpedagógiai foglalkozásán is részt vettünk.

"Színpadon a helyünk" - a pomázi Zenés Diákszínpad komplex tehetséggondozó programja NTP-MŰV-18-0014 

A tehetséggondozó programban a tanulók komplex tehetséggondozásban részesültek a szabadidős tevékenység keretein belül. A pomázi Zenés Diákszínpad utánpótlását biztosító, fiatalabb tehetségígéretek alakuló csoportja, élő zenés előadás keretében mutatta be Fésüs É.-Tamássy Z.: Palacsintás király c. zenés mesejátékát. A pályázat a mű bemutatásához való utat, foglalkozásokat tartalmazta, melyben a tehetséggazdagítás és tehetségdifferenciálás eszközeit is alkalmaztuk.

A programba bevont célcsoport iskolánk tehetséges tanulói (9 fő), tehetségígéretes tanulók (8 fő), közülük 2 fő hátrányos helyzetű), kiemelten tehetséges diákok (3 fő). Életkoruk 10-15 év között volt. Közülük a zenei csoportban 12 fő, a táncművészeti csoportban 8 fő tehetséggondozása történt.

A pomázi Zenés Diákszínpad 1992 óta működik. A csoport évente jelentkezett egész estét betöltő élőzenés produkcióval. A programba bevont növendékek ennek a működő tehetségműhelynek lett az utánpótlás csapata.

Megvalósult előadásokon különlegességnek számít, hogy a színdarabok kivétel nélkül élőzenés produkciók, a play back technika teljes mellőzésével történnek. A zenét a helyi zeneiskola jazz, -és klasszikus- tanszakos növendékei szolgáltatják.

A program megvalósítása során a diákot, mint közösségi embert formáltuk, mindig az egyéni készségek, sajátosságok figyelembevételével.

Drámapedagógiai módszerek: beszédre késztető, improvizációs, szituációs, csoportdinamikai, mozgásos játékok, zenei, táncművészeti ritmusgyakorlatok. Az ezekre építő próbafolyamatban megjelenő kommunikáció: verbalitás, gesztusok, mimika, testbeszéd felismerése és alkalmazása. Figyelem összpontosítás, emlékezet, figyelemmegosztás, figyelemirányítás, lényegkiemelés. Kreativitás, problémamegoldás, ritmusérzék, zeneiség, mozgásformák megválasztása. Empátia, segítőkészség, problémaérzékenység, felelősségvállalás, közösségépítő magatartás. Klasszikus értékek: szorgalmas munka, feladat iránti elkötelezettség, a társakkal való harmonikus viszony, kitartás.

Zenei foglalkozások: Ritmusérzék fejlesztése mozgásos gyakorlatokkal, ritmusvisszhang, ritmusátadás, vokális és hangszeres ritmus improvizáció.

Táncfoglalkozások: A modern táncot megalapozó klasszikus balett és a felszabadultságot elősegítő társastánc beépítésével a gyerekek a tánctudáson túl egy színházi jellegű produkciót hoztak létre. Mindkét foglalkozástípusban folyamatosan alkalmazott drámás gyakorlatok: érzékelő gyakorlatok, memóriajátékok, koncentrációs gyakorlatok, a képzelőerő felszabadítása, kapcsolatteremtő játékok, helyzetgyakorlatok , szinkronjáték, improvizáció megadott témára meghatározott stílusban, akusztikus és tánci megjelenítés.

A pályázat megvalósítása során, melyben a tehetséggazdagítás élményszerző, lazuló elemeit és a tehetségdifferenciálás eszközeit is alkalmaztuk, a növendékek magabiztosabbá váltak, színpadi prózai és énekes szereplésük, színpadi táncos mozgásuk fejlődött. Valós és rejtett előadói képességeik, a közösségben való együttműködés hatására, a társakkal való közös munka során interperszonális készségeik, szociális kompetenciáik, motivációjuk, alkalmazkodó képességük, személyiségük, önismeretük az átlagosnál gyorsabban, hatékonyabban fejlődött

"Testvérmúzsák a gyerekekért a gyerekekkel"

A Testvérmúzsák Alapítvány a TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR-2010-0050 "Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása" pályázatán 18.119.950Ft-ot nyert "Testvérmúzsák a gyerekekért a gyerekekkel" címmel. A pályázat megvalósítása 2011. március 1 és 2012. február 29 között zajlott.A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Pályázatunk alapvető célja az volt, hogy alapítványunk segítségével Pomáz város óvodai és iskolai intézményeinek Pedagógiai Programjában vállalt célkitűzéseihez szakmai segítséget nyújtson a tanórai, illetve tanórán kívül szerveződő programjaihoz. Ezek a foglalkozások élményszerűen hozzájárultak a gyerekek személyiségfejlődéséhez, szociális és életviteli kompetenciájuk és esztétikai és művészeti kompetenciájuk fejlődéséhez.


Szabadidős tevékenységeikben tudásuk észrevétlenül gyarapodott, gazdagodott és a kötelező tananyagokban megtanult információk felhasználásával, kreativitásuk segítségével gyakorlatban is megtapasztalták mind azt az élményt, melyek a különböző művészetek tudnak nyújtani. Szakszerű oktatók vezetésével a különböző programokon, a közös munka során olyan közösségek jöttek létre, melyek képesek a kultúrák iránti érdeklődésüket, érzékenységüket hosszútávon megtartani.

A pályázat lehetőséget adott arra, hogy még szorosabb kapcsolatot tudjunk építeni Pomáz város intézményeivel, iskoláival, óvodáival megtámogatva őket a zenepedagógiai, művészetpedagógia eszközeivel a személyiségfejlesztő, tehetség-gondozó munkában. A közös munka segített az egyes pedagógusok módszertani kultúrájának megújításában, a közös célok közös megvalósításában.

A projekthez csatlakozott egy vak és gyengénlátó gyermekekkel foglalkozó iskola is. Nagyon fontos eleme és célja volt a közös munkának, hogy a zenei nevelés terápiás és örömszerző erejével, segíteni tudjunk a sajátos nevelési igényű gyermekeket is.A projektben vállalt és tervezett szakmai programok hét intézményben 19 különböző együttműködésben 359 tanulóval és 21 szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező pedagógussal valósultak meg.

Hétszínvirág Óvoda - Pomáz

Mátyás király Általános Iskola - Pomáz

Mesevölgyi Óvoda - Pomáz

Német Nemzetiségi Általános Iskola - Pomáz

Sashegyi Sándor Általános Iskola Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola Pomáz

Teleki-Wattay Művészeti Iskola - Pomáz

Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvoda, Általános Iskola - Budapest